Ma este ezt az egyszerű kérdést kaptam e-mailben Sugár Jánostól:
„Erről neked nem jutott eszedbe semmi???”
Majd alatta bemásolva Nádori Lídia október 11-i bejegyzésének részlete (a helyszín Marosvásárhely): „Később fölsétálunk a Bolyai utcán, hogy megnézzük a Teleki-tékát, és üldögéljünk kicsit a délelőtti fényben a Bolyaiak szobra előtt, a padon. A lejtős utcán, az első emeletek magasságában tábla. Olyan, mint egy közlekedési tábla. Csak a felirata különös. Lentről ezt látom: „scuzi”, és arra gondolok: noha a román is latin nyelv, biztosan nem azt írták ide, hogy „elnézést”. Fentről nézve, a tábla másik oldalán viszont vitathatatlanul ez áll: „elnézést”. Andrásnak mutatom, aki nevet, és azt mondja: a ház, amely elé a tábla rögzítve lett, régen a táblabíróság épülete volt, ma viszont műteremház és a rendszeres szombati kiállításmegnyitók helyszíne. Szóval street art, ahogy gondoltam.”
Kis gondolkodás után legalább az eszembe jutott, hogy mekkora hülye vagyok! Igen, megérdemeltem a három kérdőjelet. Meg még mellé egy kövér fekete pontot is. Hiszen egészen pontosan öt város utcáin (Budapest, Győr, Eger, Miskolc, Szombathely) és a Platán Galériában láttam az elnézést című alkotást 2004 óta, a tavalyi public art akcióról pedig írtam is. Nádori Lídia közlekedési naplójában szereplő táblák Sugár János marosvásárhelyi kiállításának részei, az elnézést táblák román-magyar változatai.
„Erről neked nem jutott eszedbe semmi???”
Majd alatta bemásolva Nádori Lídia október 11-i bejegyzésének részlete (a helyszín Marosvásárhely): „Később fölsétálunk a Bolyai utcán, hogy megnézzük a Teleki-tékát, és üldögéljünk kicsit a délelőtti fényben a Bolyaiak szobra előtt, a padon. A lejtős utcán, az első emeletek magasságában tábla. Olyan, mint egy közlekedési tábla. Csak a felirata különös. Lentről ezt látom: „scuzi”, és arra gondolok: noha a román is latin nyelv, biztosan nem azt írták ide, hogy „elnézést”. Fentről nézve, a tábla másik oldalán viszont vitathatatlanul ez áll: „elnézést”. Andrásnak mutatom, aki nevet, és azt mondja: a ház, amely elé a tábla rögzítve lett, régen a táblabíróság épülete volt, ma viszont műteremház és a rendszeres szombati kiállításmegnyitók helyszíne. Szóval street art, ahogy gondoltam.”
Kis gondolkodás után legalább az eszembe jutott, hogy mekkora hülye vagyok! Igen, megérdemeltem a három kérdőjelet. Meg még mellé egy kövér fekete pontot is. Hiszen egészen pontosan öt város utcáin (Budapest, Győr, Eger, Miskolc, Szombathely) és a Platán Galériában láttam az elnézést című alkotást 2004 óta, a tavalyi public art akcióról pedig írtam is. Nádori Lídia közlekedési naplójában szereplő táblák Sugár János marosvásárhelyi kiállításának részei, az elnézést táblák román-magyar változatai.
fotók: Fekete Zsolt
Sugár János Ha nem provokálod, a hatalom láthatatlan – Power Is Invisible Until You Provoke It (©GFK) című kiállítása október 18-ig látható a marosvásárhelyi ARTeast Alapítvány b5 studio galériájában, a táblák pedig a Bolyai utcán. Még egy gyors repülőút belefér!
Elnézést.
Köszönöm János!
Elnézést.
Köszönöm János!
A táblák magyar-szlovák párosa a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet Agents & Provocateurs című kiállításán lesz látható péntektől (2009. október 16. – november 20.; megnyitó: október 16. péntek, este hat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése